Európai Uniós direktívák

A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács kiadta az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK irányelvet, amely előírja a tagállamok részé-re, hogy határozzák meg mindazokat a belső szabályokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvben megfogalmazott követelmények legkésőbb 2006. január 4-ig hatályba lépjenek. A hivatkozott irányelv az épületszektort, mint az energiafelhasználás és a fenntartható fejlődés szempontjából legkritikusabbat és legfontosabbat érinti.
Az irányelv keretrendeletnek tekintendő abban az értelemben, hogy a számítási és vizsgálati módszerek részletes előírását, a tervezési adatok, a követelményértékek és a minőségi osztályok határértékeinek meghatározását minden tagországnak magának kell elvégeznie az éghajlati adottságok és az építési feltételek figyelembevételével.

Az irányelv előírásai

• Az új épületek energiafogyasztását az észszerűség határain belül korlátozni kell.
• Az energiafogyasztást primer energiában kell kifejezni, értékének meghatározása során az épület rendeltetésszerű használatához szükséges valamennyi rendszert (fűtés, hűtés, szel-lőztetés, világítás, melegvízellátás) figyelembe kell venni.
• Meglévő 1000 m2-nél nagyobb nettó fűtött alapterületű épületek lényeges felújítása esetén ugyanazokat a követelményeket kell alkalmazni, mint az új épületek esetében.
• Valamennyi új és meglévő épületet energetikai minőségtanúsítvánnyal kell ellátni.
• A 20 kW-nál nagyobb teljesítményű kazánokat és a 12 kW-nál nagyobb teljesítményű lég-kondicionáló rendszereket rendszeres időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni.
• A minőségtanúsítást és időszakos felülvizsgálatot végző szakemberek tevékenységét, az e tevékenységre vonatkozó jogosítvány megszerzésének feltételeit szabályozni kell.

A szabályozás társadalmi hatásai

Az intézkedések a fenntartható fejlődést szolgálják. A hatások az épületszektor sajátszerűsé-gei okán (hosszú fizikai élettartam, meglévő épületállomány) elsősorban hosszú távon jelentkez-nek.
Az energiafogyasztás és ezzel a környezetterhelés mérséklése javítja az ellátás biztonságát, csökkenti a környezetkárosítással összefüggő, a rehabilitációra és az egészségügyre fordítandó társadalmi költségeket. Rövidebb távon jelentkező hatása az építőipar és ezen belül különösen a lakásépítés területén várható építési minőségváltozás.

Készült Osztroluczky Miklós Klímaváltozás – Energiahatékonyság – Energiatudatosság IV. Nemzetközi konferencia kiadványában megjelent ”Az új hazai épületenergetikai követelmény-rendszer” c. dolgozata alapján. (Visegrád 2005. június 8-10.)